|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 77 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Járay Fekete Katalin 2004. június 4.A közelmúltban Csittszentivánon a helybeli általános iskola 16 kis faragója keze nyomán állíthattak kopjafaegyüttest a két világháborúban elesett áldozatok, valamint az 1657-ben tatárdúlás által megsemmisített egykori történelmi település, Csittfalva emlékére. Az emlékművet Bandi Dezső népművelő tervezte, az ő irányításával folyt a munka. /Járay Fekete Katalin: Kopjafafaragók Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./2004. június 10.A Maros Művészegyüttes a gyereknézőkre is gondolt, bemutatta a Fehérlófia című, ősi elemeket ötvöző tündérmese táncjáték-változatát. /Járay Fekete Katalin: Táncos mesejáték évadvégen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2004. július 22.Az idei a harmadik év, melyben a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ill. elnöke, Nagy Ferenc gondoskodik a nemzetközi karnagykurzus megszervezéséről. Júl. 13-a óta Marosvásárhelyen folyik a Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. Ebben az évben a romantikus zene a témakörük. /Járay Fekete Katalin: Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./2004. augusztus 4.A közelmúltban Maros megyében is döntöttek az iskolák összevonásáról. Elveszti önállóságát a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is működik. Megszűnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnő a diszlexiás osztályok esetleges jövőbeni felszámolásának következményeiről beszélt. Fejes Réka szaktanfelügyelő javaslatára a Pedagógusok Házában óvónők, tanítók számára szerveztek tanfolyamot diszlexiásokkal való foglakozással kapcsolatban. A tanfolyam román nyelvre is lefordították. Kerekes Károly parlamenti képviselő a tanügyminiszter asszonyt is felkereste és parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktassák be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlőséget biztosító cikkelyt. /Járay Fekete Katalin: Iskola-összevonás káros következményekkel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./2004. augusztus 9.Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./2004. augusztus 12.Dr. Szabó Árpád unitárius püspök aug. 7-én jelen volt a Nyárádszereda központjában építendő unitárius templom alapkövének letételénél. Sándor Szilárd helyi lelkész elmondta, hogy gyülekezete 300 lelkes. /Járay Fekete Katalin: Jelképekben gazdag alapkőletétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./2004. augusztus 24.Sok helyről érkeztek Mezőbándra aug. 22-én. Erre az 1999 óta évről évre megrendezendő együttlétre, a múltra, elődeik példájára emlékezni idén 32-en jöttek. Őseink – köztük a mezőbándi Egerháziak – példáján okulhatunk, mondta egyikük. A templomkertben állították ki a Debrecenben élt és alkotott, tavaly elhunyt Égerházi Imrének pannókra elhelyezett, közel 80 alkotásáról készült reprodukciókat, hogy a mezőbándiak is büszkélkedhessenek azzal az európai hírű művésszel, akinek vásznain újra és újra az erdélyi, csíki táj bukkan fel. Az Egerházi házaspár a képanyagot az egyháznak ajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Folytatódó hagyomány Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./2004. szeptember 16.Nyárádszentlászlóra hazalátogatott Liverpoolból báró Vitéz dr. Zsigmond András. Ezúttal mintegy 40, a világ különböző pontjairól való Lemhényi Zsigmond-utód társaságában érkezett ősei, apai nagyszülei, Lemhényi Zsigmond és felesége sírjához. Zsigmond András nagyon sokat segített Nyárádszentlászlónak a templom és ifjúsági ház építésében, számítógépek, fogorvosi felszerelés stb. adományozásával. Orgonát, harangot is juttatott a településnek. /Járay Fekete Katalin: Szülőföldért, választott hazában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2004. október 5.Szeptember 30-án Marosvásárhelyen rendkívüli hangversenyen köszöntötték Szalman Lóránt karmestert 75. születésnapján. A művészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászművész által készített, a karmester arcmását megörökítő plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori vezetője, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. /Járay Fekete Katalin: Rendkívüli hangversenyen Szalman Lórántot köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2005. május 9.Május 8-án nyolcadik alkalommal osztották ki a Dr. Aszalós János-emlékdíjakat Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református templomban. A Dr. Aszalós János Emlékalapítvány a szokásos négy díj mellett idén két különdíjat is kiosztott: Járay Fekete Katalinnak, a Népújság munkatársának, aki rendszeresen részt vett az emlékalapítvány találkozóin, s most könyvet írt az alapítványról és a díjazottakról, valamint Raab Vilmos református lelkésznek, aki egy kis település, Siklód megmentéséért harcolt. Dr. Aszalós János (1901-1939), tisztiorvosként a betegségek megelőzését, a járványok megfékezését, a szegények gyógyítását tűztek ki élete céljául. A díjazottak: Búzás Katalin a csíkszeredai Nefelejcs Egyesület vezetőjeként 120 árva és elhagyott gyerek nevelésével foglalkozik. Pupák Felméri Zsuzsa gyógytornász a gyergyószentmiklósi, halmozottan sérült gyerekeket segítő Esély nevű alapítvány oszlopos tagja, Herédi Zsolt a kolozsvári kismamaklub létrehozója és a zeneóvoda folyatója. Balogh András a hét éve folyamatosan megjelenő Berecki Harangszó folyóirat kezdeményezője, szerkesztője. /Simon Virág: Hat taggal bővült a nagycsalád. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2006. december 12.Bízom abban, hogy ha a világon bárhol elolvassák ezt a könyvet, jó alapként szolgál majd, hogy az erdélyi magyarokról kedvező erkölcsi kép alakuljon ki – hangzottak el Járay Fekete Katalin szavai Marosvásárhelyen, az általa szerkesztett Dr. Aszalós János emlékalapítvány című könyv bemutatóján. Az alapítvány 1998 óta anyagilag és erkölcsileg támogatja az erdélyi magyarságot segítő egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Évente olyan személyeket díjaz, akik magánkezdeményezéssel embertársaikon próbálnak segíteni. Az eddigi 38 díjazott között vannak orvosok, néprajzkutatók, valamint olyan alapítványokat létrehozó személyek, akik szegényeket, árvákat, szenvedélybetegeket támogatnak. A példát állító személyiségekkel Járay Fekete Katalin újságíró készített interjúkat és ezekből szerkesztette a könyvet. /Menyhárt Borbála: Interjúkötet a díjazottakkal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2007. november 29.A tíz éve elhunyt marosvásárhelyi festőművész, Járay Ernő emlékét idézték fel baráti hangulatú esten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bemutatták Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások /Fumus Kiadó/ című könyvet, Járay Fekete Katalinnak, a festő újságíró lányának munkáját, aki édesapjával egykor folytatott beszélgetéseit, az alkotó lejegyzett gondolatait, önvallomásait, visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, festmények reprodukcióival dúsítva albummá a kiadványt. Az esten Kozsik József és Kozsik Ildikó verssel lépett fel. Nagy Miklós Kund beszélt a vásárhelyi művésznemzedékek kézfogásáról. /(b. gy.): Végtelen vallomás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2007. december 19.Művelődési estet szerveztek Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében, bemutatták a házigazda, Baricz Lajos költő-plébános gyerekversekből álló új kötetét, a Tündértáncot. Volt fotó- és üvegfestmény-tárlatnyitó és még egy könyvbemutató is. Baricz 11. kötetének a bemutatása mellé illusztrációként Vajda György, a Népújság munkatársa Gyerektánc címmel összeállított fotóesszéjét is láthatja a közönség, továbbá Nagy Zsuzsa rajztanárnő, textilművész irányításával a marosszentgyörgyi iskola kisdiákjai karácsonyi témájú üvegfestményeit is kiállították. Járay Fekete Katalin, a Népújság volt munkatársa édesapjáról, Járay Ernő festőművészről nemrég megjelentetett kötetét /Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások/ hozta el a marosszentgyörgyieknek. /e. gy. : Tündértánc családi hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2008. május 31.Járay Fekete Katalin, a Népújság nyugalmazott munkatársa Viva la musica című interjúkötetében a Marosvásárhelyre látogató művészekkel készült interjúiból válogatta ki azt a harminc-negyvenet, amely a kötetbe került. Színes az interjúgyűjtemény, az emberközeli hangvétel, a kérdezett művészi és emberi vonásait, értékeit felvillantó megírási mód következtében szinte barátunknak tekinthetjük az interjúalanyokat. /Nagy Botond: Zenekötet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./2009. június 18.Marosvásárhelyen bemutatták Járay Fekete Katalin: Mesterség-e vagy művészet? (Hoppá! Kiadó, Marosvásárhely, 2009) című könyvét. Ebben a 91 éves Incze Istvánné Sárkány Ilona díszítőművész, porcelánfestő vallott életéről és munkásságáról. A kötetet illusztráló színes felvételeket az erdélyi porcelánfestés nagyasszonyának alkotásairól fia, Incze István fotóművész készítette. A könyvbemutatón a nem mindennapi emlékezőtehetséggel megáldott, szellemileg ma friss, 91 éves iparművész beszélt életéről. /Szép könyvek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./2015. október 10.VI. Székelyföld NapokAz összefogás erősítése a cél Október 8–18. között a hatodik alkalommal szervezik meg Hargita, Kovászna és Maros megyében a Székelyföld Napokat, amely immár átfogó művelődési rendezvénysorozat lett. Céljai között van a Székelyföld mint kulturális régió egyéni, egyedi hagyományainak ápolása, az értékteremtés, ugyanakkor a szervezők a programkínálattal szeretnék azt is elérni, hogy az itt élők jobban megismerjék egymást. Az összefogás, az összetartozás, a közös identitás kifejezése, megélése biztonságot jelent azok számára, akik megteremtik a kulturális kínálatot, ugyanakkor a fogyasztóknak is, akik a rendezvényen való jelenlétükkel visszaigazolják a teremtő munka hasznosságát. Erről szólt október 8-án, csütörtökön este a Maros Művészegyüttes előcsarnokában, majd előadótermében is a Székelyföld Napok Maros megyei megnyitója. Nem véletlenül választották ki a megyei szervezők a Maros Művészegyüttes székhelyét, hiszen azon túl, hogy magyar forradalmat követő kényszerenyhülési folyamatban a román kommunista hatalom "kisebbségek kultúráját ápoló" politikájának igazolásaként 1956-ban létrehozták többek között a Székely Népi Együttest, ez a tánckar évtizedeken keresztül – dacolva a későbbi megszorító lépésekkel – ápolta az erdélyi magyar s ezen belül a székely kultúrát. Az 1989-es változás után sokáig kereste helyét az együttes az új kulturális mezsgyén. "Ma úgy érzem, jó úton vagyunk, és ennek jele az is, hogy a második alkalommal lehetünk házigazdái a Székelyföld Napok megnyitójának" – mondta többek között köszöntőjében Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, miután az együttes zenekara és Kásler Magda előadása megteremtette a megfelelő hangulatot. A rendezvény – szimbolikusan – az Erdély néprajzi értékeinek képi reprezentációja című fotókiállítással kezdődött, amelyet Vajda András ezúttal a Kriza János Néprajzi Társaság alelnökeként ismertetett. A tárlaton, pannókon – jól meghatározott témákba csoportosítva – olyan, magyarázó szöveggel kísért fotókat láthattak az érdeklődők, amelyek 1930 és 1980 között készültek Kós Károly, Vámszer Géza és mások gyűjtőútjain. A KJNT digitalizálja azokat a fotókat, amelyek Erdély népi kincseit rögzítették fényérzékeny anyagra. Eddig 17.000 fotót archiváltak, ezek közül válogatták ki a kiállítás szervezői a reprezentatív fotókat. Olyan viseletek, házak, használati és munkaeszközök, de sírkövek és kopjafák is láthatók, amelyek ma már csak fényképeken maradtak meg. A vándorkiállítást csak a megnyitó idejére hozták el Marosvásárhelyre, azonban a turné keretében a pannók visszatérnek – mondta Vajda András. A fotókiállítás bemutatását követően az előadóteremben folytatódott a rendezvény Járay Fekete Katalin, a Népújság volt munkatársa könyvének bemutatójával. Az interjú- és dokumentumkötetet Sántha Rezsővel, a művészegyüttes "repülő táncosával" készítette. A hangulatos, humoros könyvbemutatót Jászberényi Emese, a Marosvásárhelyi Rádió nyugdíjas szerkesztője vezette, mint kiderült, "nem idegenként", hiszen ő is "rokona" a Székely Népi Együttes nagy családjának. A beszélgetésből megtudtuk, hogy Járay Fekete Katalinnak ez a 12. kötete. E könyvek többek között olyan erdélyi magyar személyiségekről szólnak, akik "letettek valamit" a közös kulturális asztalra. "Köteles-ségemnek érzem, hogy az utókornak bemutassam, rögzítsem azt, hogy milyen lelkületű, gondolkodású, felkészült értékteremtő és megőrző emberek között éltünk, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúra gyarapodásához" – mondta többek között a kötet írója, szerkesztője. Sántha Rezső a rá jellemző humorral és víg kedéllyel válaszolt Jászberényi Emese kérdéseire. A könyv keletkezéséről, a Székely Népi Együttes "hőskoráról" mesélt el olyan történeteket, amelyek nem kerültek a kötetbe. S azt is elárulta, hogy már a kezdetektől fogva "mindent gyűjtött", így a Székely Népi Együttesről, majd később a Maros Művészegyüttesről komoly archívumot mondhat magáénak, amelynek csak a töredéke kerülhetett a kötetbe. Az emlékezésben elhangzottak olyan nevek is, akikről szintén szó esik a kötetben, azoké, akik az együttes meghatározó egyéniségei voltak, s akik közül, aki tehette, eljött, köztük a ma 87 éves Domokos István is. A kötetet a Maros Művészegyüttesnél lehet megvásárolni, s nemcsak azoknak ajánlják, akik szerepelnek benne, hanem mindazoknak, akiknek "megadatott az a szerencse", hogy láthatták az együttes "nagyjait" színpadon. A VI. Székelyföld Napok Maros megyei megnyitóján ismét fellépett az együttes nemrég bemutatott Szép piros hajnalban című produkciójával. A felszólalók, Soós Zoltán, az RMDSZ-nek az előválasztásokon indított polgármesterjelöltje, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, és Nagy József, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke többek között azt hangsúlyozták, hogy a Székelyföld Napok a régión belüli összefogást kell erősítse. Az idén 150 rendezvény lesz a három megyében, még akkor is, ha Maros megye "hivatalosan" nem kapcsolódott be. A kultúra átlépi a politikai, közigazgatási határokat, s ez nem "egymástól elválasztó, megkülönböztető" tényező kell legyen, hanem olyan közös értékteremtés, amely jövőképet is jelent. S ezt talán gazdaságilag vagy akár turisztikai, idegenforgalmi céllal is ki lehet aknázni – mondták a hivatalos megnyitón a szónokok. Az eseménysorozat sokszínű kínálata között van képzőművészeti, fotókiállítás, színház, néptánc, film, többféle zenei rendezvény, falunap, szüreti mulatság, gazdasági kiállítás és vásár, mindaz, ami "lendületre sarkall és összefog" bennünket itt a Székelyföldön. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2015. október 11.Kiállítás és könyvbemutató a Székelyföld NapokonFotókiállítással, könyvbemutatóval és folklórműsorral vette kezdetét a Székelyföld Napok rendezvénysorozat Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes székházában. A Képek és értékek című fotókiállítás a Kriza János Néprajzi Társaság fényképarchívumából mutatott be válogatást azokról a népi értékekről, amelyekre a ma embere is alapozhat – mondta a megnyitón Vajda András, a társaság alelnöke. A kiállítás a 20. századra jellemző erdélyi magyar népi élet és népi kultúra értékeinek legkülönbözőbb területeit ismertette, kezdve a hagyományos népi mesterségektől, munkafolyamatoktól, a népszokások, a hagyományos népi építészet és a népi tárgy-és öltözködéskultúra elemein át egészen a szakrális helyekig. A kiállításhoz Vámszer Géza, Kós Károly, Szabó Tamás, Péterfy László, Vas Géza és mások képeiből válogattak a szervezők. „Ezek a képek azt tudatosítják, hogy még mindig rejlenek olyan értékek a népi kultúrában, amelyekre lehet alapozni” – fogalmazott Vajda András a megnyitón. Járay Fekete Katalin a Maros Művészegyüttes táncosáról, Sántha Rezsőről írt könyvet, amelynek bemutatóján Jászberényi Emese nyugalmazott rádiószerkesztő beszélgetett a szerzővel és annak interjúalanyával. A Sántha Rezső – a repülő táncos című kötet visszaemlékezéseket, anekdotákat, az együttesről szóló dokumentumokat tartalmaz, emléket állít azoknak, akik 1956-ban létrehozták a mai Maros Művészegyüttes elődjét, a Székely Népi Együttest, annak táncosainak, műszaki munkatársainak, vezetőinek. Járay Fekete Katalin, aki korábban a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa volt, majd a Vörös Zászló, illetve a rendszerváltás után a Népújság szerkesztője, jelenleg nyugdíjas, a 12. kötetét tette le az olvasók asztalára – hangzott el a könyvbemutatón. Sántha Rezső nyugalmazott táncos egykori élményeiről beszélt, a kezdetekről, gyerekkoráról, valamint arról, hogy a Székely Népi Együttes olyan volt, mint egy nagy család, amelyben közösen örvendtek egymás sikereinek, együtt ünnepeltek, és küzdöttek meg a nehézségekkel. A Székelyföld Napok rendezvény megnyitóján Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke és Nagy József, a Kovásznai megyei önkormányzat alelnöke szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva a három megye közötti összefogás, a megyehatárokon átívelő eseménysorozat jelentőségét. Végül a Szép piros hajnalban című, nemrég bemutatott folklórműsorral ért véget a rendezvénysorozat. Antal Erika Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
